Tudástár

BUBORÉKOK MEGELŐZÉSE ÉS ELTÁVOLÍTÁSA:

• Nem ajánlott 20°C alatti gyantával dolgozni, mert nő az epoxy viszkozitása, így nehezebben szállnak fel a buborékok.
• Tartsa függőlegesen a keverő pálcát. Lassú mozdulatokkal keverjen. A gépi keverőfejet tartsa a felszín alatt.
• A keverékből a buborékokat vákuum segítségével távolíthatja el gyorsan, de maguktól is felszállnak.
• A felszínre került buborékokat hőlégfúvó pisztoly vagy gázfáklya segítségével egy gyors mozdulattal leperzselheti.
• Öntéskor a forma egyik sarkából folyamatosan, lassan kell felönteni, vagy egy tiszta keverőpálcán lefolyatva az epoxyt.
• A felönteni kívánt test porózus felületéről származnak a buborékok. Öntés előtt a pórusokat le kell zárni egy vékony, színtelen epoxy réteg felvitelével.

ÖNTÉSKOR KELETKEZŐ BUBORÉKOK:

• Lehet, hogy a felönteni kívánt test felületéről származnak a buborékok. Ezért öntés előtt a pórusokat le kell zárni egy réteg színtelen gyanta felvitelével. Helyesen elvégezve ez a lépés megakadályozza a gázcserét a porózus felület és az epoxy között.
• Öntsön egy vékony gyantaréteget az öntőformába, mielőtt a fadarabot belehelyezné, így elkerülhető a „kémény” effektus, amely a fadarab és a forma között található levegő elszivárgását jelenti.
• Öntéskor a forma egyik sarkából folyamatosan kell felönteni, egy tiszta keverőpálcán lassan lefolyatva a műgyantát.

BUBORÉKOK ELTÁVOLÍTÁSA MEG NEM KÖTÖTT EPOXYBÓL:

Hőlégfúvó pisztoly:

• Nem csak a légbuborékok eltávolítására alkalmas a felületről, de csökkenti a felület viszkozitását is, és egy kicsit kisimítja. Legyen nagyon óvatos, amikor ezt a technikát használja, mert ha túl sok hőt kap egy helyen, buborékok jelenhetnek meg. Tartsa folyamatos mozgásban a hőlégfúvó pisztolyt. Ne használjon nyílt lángot fa mellett, mert megperzseli a fát.

Denaturált szesz:

• A denaturált alkohol finom ködpermetezése a felületre csökkenti a felület viszkozitását és kisimítja azt. A buborékok maguktól kipukkannak. Ez a módszer alacsony kockázattal jár, mivel a denaturált alkohol elpárolog viszonylag gyorsan.

Buborékok eltávolítása a kikeményedett epoxyról:

• Nem könnyű eltávolítani a buborékokat, miután az epoxy megkötött, de a felület közelében lévő kisebb buborékokat le lehet csiszolni, ha az epoxy teljesen megszilárdult. (Soha ne csiszoljon részlegesen megkötött epoxyt.)
• A felületen található nagyobb, illetve a felület alatt lévő buborékokat fúrással távolíthatja el. Használjon a buborék méretéhez megfelelő fúrószárat, hogy bővítse a buborék helyét. Ezután portalanítsa a felületet, és a megfelelő színű epoxival töltse vissza a lyukat, figyelembe véve az epoxy zsugorodását.

Plusz edző hozzáadása a keverék felgyorsítása érdekében:

Az arányokat szigorúan be kell tartani. Ha a keverés vagy a mérés pontatlan, az A rész és a B rész molekulái között a kémiai reakció nem zajlik le megfelelően, ami növeli az esélyét annak, hogy az epoxy túl nagy hőt termel.

Előírtnál kevesebb edző:

Ha kevesebb edzőt használ, az epoxy nem tud megfelelően megkötni, képlékeny és ragadós marad. Ragacsos felületek vagy foltok is kialakulhatnak a már megkötött epoxy felületén.

Ideális környezeti hőmérséklet a műgyanta öntésére:

A műgyantával 20°C felett és 23°C alatt kell dolgozni, és ezt a hőmérsékletet stabilan kell tartani a kikeményedés végéig. Kerülje a hőmérséklet csökkentését éjszaka, mivel a hideg lassítja az exoterm reakciót és ezzel együtt a kikeményedés idejét.

Nyári melegben való öntés:

A nyári meleg felerősíti az exoterm reakciót, ami a keverék túlmelegedéséhez vezethet. Ez zsugorodáshoz, habosodáshoz vagy repedéshez vezethet. Keressen egy hűvösebb helyet, vagy használjon ventilátort vagy légkondicionálót. Ne feledje, hogy Ön felelős a környezetért, aminek a gyanta ki lesz téve!

Hővel való kikeményedési folyamat gyorsítása:

A siker érdekében nem ajánlott extra hőt használni, de ha mégis gyorsítani szeretné a kikeményedést, az exoterm reakció lezárulása után növelheti a környezet hőmérsékletét.

Elhalványultak, eltűntek a fodrok:

A műgyanta színét adó fémporok természetüknél fogva nehezek, és ha az epoxy telített pigmentekkel, a legtöbbjük lesüllyed. Az epoxy színezéséhez valójában csak a bekevert gyanta 1%-a szükséges. Amikor a műgyanta eléri a „méz” sűrűséget, a MICA pigmensek már nem süllyednek le.

A legjobb pillanat a fodrokhoz:

Ehhez egy kis felügyeletre lesz szükség. A legjobb időpont, amikor a műgyanta „méz” sűrűségűvé válik. Ebben az esetben az örvények és fodrok láthatók maradnak, és nem mosódnak össze.

Okok, hogy az epoxy nem keményedik meg:

Az epoxy használata során előfordulhat, hogy a kikeményedés után ragacsos marad. A gyanta és az edző összekeverésekor kémiai reakció játszódik le. Ha a gyanta ragacsos vagy képlékeny marad, az azt jelenti, hogy a reakció nem ment végbe megfelelően. Ennek fő oka általában az, hogy a két összetevőt nem megfelelően mérték ki, nem alaposan keverték össze, vagy a környezeti hőmérséklet és páratartalom nem volt megfelelő.

Ragacsos gyanta:

Az epoxy keményedni kezd, de nem teljesen, és egy tapadós felület marad.

• Fő ok: A gyanta és az edző nem megfelelő arányban lettek kimérve. Szigorúan be kell tartani a keverési arányt!
• Rossz szobahőmérséklet: A legjobb hőmérséklet a gyanta teljes kikeményedéséhez 20°C és 23°C között van. Ha a helyiség hűvösebb, az befolyásolhatja a kikeményedési folyamatot.
• Nem alapos keverés: Legalább 3 percig keverje az epoxyt, miközben kaparja az edény oldalát és alját. Ügyeljen arra, hogy ne maradjon keveretlen rész az edény alján.

Javítása: Mielőtt új réteget húzna rá, próbálja meg a projektet melegebb helyre vinni (kb. 25°C). Hagyja állni 48 órán át. Ha még mindig ragacsos, távolítsa el a ragacsos részt, és vigyen fel egy újabb vékony réteget. Ügyeljen rá, hogy ezúttal pontosan mérje és keverje össze az összetevőket.

Folyékony, képlékeny epoxy:

Ez akkor fordul elő, ha a gyanta túl kevés edzőt tartalmaz, általában a szükséges mennyiség felét.

• Mindig súly alapján mérjen, ne térfogat alapján.
• Ismét pontatlan mérés: 100 rész gyantához 30 rész edzőt kell mérni.

Javítása: Kaparja le a meg nem kötött epoxyt egy spatulával, és tisztítsa meg alaposan a felületet. Ezután öntse újra, most ügyelve a pontos mennyiségre.

Kikeményedés utáni halvány csíkok:

A homályos csíkok a helyiség magas páratartalma miatt keletkeznek. A páratartalomnak 50-60% alatt kell lennie az öntés és a kikeményedés során. Ügyeljen rá, hogy a tároláskor a gyanta kupakja jól zárva legyen.

Az epoxy nem megfelelően köt meg:

• Keverési arány: Ellenőrizze kétszer, hogy a keverési arány pontos legyen.
• Teljes összekeverés: Keveréskor kaparja le az edény oldalát és alját, hogy az összes gyanta és edző teljesen összeolvadjon. Ha ezt elmulasztja, lágy foltok jelenhetnek meg a bevonaton.
• Öntés: SOHA ne kaparja le az edény alját vagy oldalait az utolsó cseppek kinyerése érdekében, mivel az ott található keveretlen rész ragadós foltot hagyhat a kikeményedett felületen.
• Hőmérséklet: Ha a hőmérséklet 20°C alá esik, a szükséges kémiai reakció nem megy végbe. Emelje a környezeti hőmérsékletet, ha az epoxy nem köt megfelelően.

Csiszolás:

A fényes, átlátszó epoxy elkészítéséhez az egyik legfontosabb lépés a megfelelő csiszolás. Tökéletes, homogén és karcmentes felületre van szükség a polírozás megkezdéséhez. A csiszolópapírok szemcseméretét fokozatosan kell növelni (P120-P150-P180-P220 stb.), így gyorsan és hatékonyan dolgozhat. Ha túl nagy ugrásokkal növeli a szemcseméretet (pl. P120-P180-P240-P320 stb.), az megnövelheti a munkaidőt és növeli a tökéletlen felület esélyét.

Ha az epoxy felülete durva (például frissen vette ki a marógép alól), kezdje a P120 granulációval. Ha csak a zsugorodástól keletkezett peremet csiszolná le, elegendő a P280-as csiszolópapír. Fokozatosan váltson P3000 szemcseméretig. Minden szemcseméret váltáskor győződjön meg arról, hogy eltávolította az előző nyomait, karcait. Portalanítsa a felületet, majd súrlófényben, hideg, fehér fényű lámpával vizsgálja meg az epoxy felületét.

Megjegyzés: A felülettel közel párhuzamosan megvilágított területek jobban kiemelik a felületi hibákat és egyenetlenségeket.

Felület tisztítása:

Portalanításhoz ne használjon vizet! Az Epoxy Lemosó a leghatékonyabb, mivel nem húzza fel a fa szálait, és gyorsan elpárolog a megtisztított felületről.

Száraz csiszoláskor a csiszolópapír hamar eltömődhet. A keletkező hő miatt az epoxy por összetapadhat és megkeményedhet. Az összetömörödött por körkörös karcokat okozhat, amit „malacfaroknak” is neveznek. Ha ilyen mintákat lát, azonnal álljon meg, tisztítsa meg a csiszolópapírt egy erős kefével, vagy cserélje ki a papírt.

Száraz vagy nedves csiszolás:

A vízzel történő csiszolást akkor alkalmazza, ha csak az epoxyt szeretné csiszolni. Az epoxy nedves csiszolása hatékonyabb, mint a száraz, mivel a csiszolópapír kevésbé tömődik el, tovább használható, és nem keletkezik annyi hő. Ez a módszer pormentes, mivel a nedves részecskék nem kerülnek a levegőbe.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a száraz csiszolás előnyösebb, például ha az epoxyt fával vagy más nedvességre érzékeny anyagokkal kombinálja. A nedves csiszolás hatására a fa megduzzadhat, és a puhább részeket kicsiszolhatja.

Polír:

Polírozás előtt olajozza le a fát! Így a polírpaszta nem tömíti el a fa rostjait, és nem marad foltos.

A polírozás két lépésben történik:

• Első lépés: A NANO2S paszta és szivacs használata megszünteti a mattra csiszolt felületet, és az epoxy átlátszó lesz.
• Második lépés: A NANO3S pasztával és szivaccsal dolgozva az átlátszó epoxy fényes és csillogó lesz.

Gépi polírozás:

Vigyen fel kis mennyiségű pasztát mind a felületre, mind a szivacsra. Kikapcsolt állapotban lévő géppel terítse szét a pasztát a felületen, majd lassú fordulatszámmal kezdje el a polírozást, folyamatosan növelve a sebességet. Közepes erővel nyomja a szivacsot a felületre. Ügyeljen arra, hogy mindig legyen elég paszta, és ne tartsa hosszú ideig egy ponton a polírozógépet, mert a felület túlmelegedhet, ami bemattulást okozhat.

Kézi keverés:

• Használjon megfelelő méretű edényt, hogy az epoxy csak a 3/4 részét töltse ki.
• Keverje össze a gyantát és az edzőt az előírt keverési arányban.
• 3-4 percig keverje, miközben kaparja az edény oldalát és alját; nem elég addig keverni, amíg a homályos csíkok eltűnnek.
• Öntse át a második edénybe, majd keverje 1-2 percig, amíg teljesen össze nem keveredik.
• Hagyja állni pár percig, hogy a légbuborékok felszínre emelkedjenek.

Gépi keverés:

• A lapátos keverőt részesítjük előnyben, mert kialakítása csökkenti a gyantába vert levegő mennyiségét.
• Fontos, hogy a fúrógép legalacsonyabb sebességén keverje.
• Keverés közben ne emelje ki a keverőfejet; tartsa az epoxy felszíne alatt.
• Ha levegő kerül a keverékbe, álljon meg egy pár percre, hogy a buborékokat ne verje kisebb buborékokra.

Mi az exoterm reakció?

Amikor a gyantát és az edzőt összekeverik, új kémiai kötés kezd kialakulni, és exoterm reakció megy végbe. Az energia hő formájában szabadul fel, amikor a keverék katalizál. Az „exoterm” kifejezést gyakran akkor használják, amikor az epoxy nagyon felforrósodik, buborékok keletkeznek és füstöl. Az exoterm reakció azonban nem csak egy negatív mellékhatás, hanem az epoxy szerves része, és némi hőre szükség van ahhoz, hogy a keverék megszilárduljon és megfelelően kikeményedjen. Minél magasabb az epoxy és a környezeti levegő hőmérséklete, annál intenzívebb az exotermikus reakció.

Túlmelegedett epoxy:

• A réteg túl vastag: Minden epoxy rendszer rendelkezik egy „biztonságos” öntési vastagsággal szobahőmérsékleten (20°C). Ha túllépi ezt a vastagságot, a hőátadás problémás lesz. A kémiai reakció beindulásával a termikus tömeg meghaladja a hőátadási sebességet, és túlzott hő keletkezik.
• A környezeti levegő túl meleg: Ajánlott lehűteni a helyiséget, ahol dolgozik, vagy várni, amíg a levegő hőmérséklete lecsökken, mielőtt elkezdi önteni az epoxyt.
• Az öntőforma anyaga nem adja át a hőt megfelelően: Fontolja meg az öntőforma szigetelő képességét. Ha a forma hőt tart vissza, a hőátadás csökken, ami növeli az epoxy hőmérsékletét.

Exoterm reakció enyhítése:

• Csak annyit keverjen össze, amennyire szüksége van: Nagyobb mennyiségű epoxy egy kis helyen sokkal erősebb exoterm reakciót vált ki, mint ugyanolyan mennyiség szétszórva. Amíg nem szokott hozzá a gyanta viselkedéséhez, inkább több kisebb adagban keverje.
• Vékony vagy vastag öntések: Nagy öntéseknél több tényezőt is figyelembe kell venni. Ha nagy térfogatú területet önt, jobb, ha óvatos, mintha később megbánná. A DECO Öntőgyanta maximális öntési vastagsága 100 mm, de minden helyzet más. Ha a térfogat meghaladja az 5 litert, tanácsos vékonyabb rétegeket önteni, hogy a hő továbbadódhasson, és ne melegítse túl a projektet. Ne feledje, hogy minél rövidebb az epoxy gélideje, annál kevesebb mennyiséget lehet egyszerre önteni.

Hűtse le a munkaterületet:

Használjon ventilátort a projekt könnyű lehűtéséhez. Ügyeljen arra, hogy pormentes helyen dolgozzon, hogy a ventilátor ne fújjon szennyeződést az epoxyba.

A gyakorlat teszi a mestert:

Ha először dolgozik epoxyval, végezzen néhány kisebb próbaöntést, hogy megérezze, mi történik különböző mennyiségekkel és vastagságokkal. Ne feledje, hogy az epoxy rendszerek különböznek, és márkánként jelentős eltérések lehetnek.