BUBORÉKOK MEGELŐZÉSE ÉS ELTÁVOLÍTÁSA: 

• Nem ajánlott 20°C alatti gyantával dolgozni, mert nő az epoxy viszkozitása, így nehezebben szállnak fel a buborékok.

• Tartsa függőlegesen a keverő pálcát. Lassú mozdulatokkal keverjen. A gépi keverőfejet tartsa a felszín alatt.

• Keverékből a buborékokat vákuum segítségével távolíthatja el gyorsan. De magától is felszállnak a buborékok.

• A felszínre került buborékokat hőlégfúvó pisztoly vagy gázfáklya segítségével egy gyors mozdulattal leperzselheti.

• Öntéskor a forma egyik sarkából folyamatosan, lassan kell felönteni vagy egy tiszta keverőpálcán lefolyatva az epoxyt.

• A felönteni kívánt test porózus felületéről származnak a buborékok. Öntés előtt a pórusokat le kell zárni egy vékony színtelen epoxy réteg felvitelével.

ÖNTÉSKOR KELETKEZŐ BUBORÉKOK:

• Lehet, hogy a felönteni kívánt test felületéről származnak a buborékok. Ezért öntés előtt a pórusokat le kell zárni egy réteg színtelen gyanta felvitelével. Helyesen elvégezve ez az lépés megakadályozza a gázcserét a porózus felület és az epoxy között.

• Öntsön egy vékony gyantaréteget az öntőformába, mielőtt a fadarabot belehelyezné, így elkerülhető a „kémény” effektus, amely a fadarab és a forma között található levegő elszivárgását jelenti.

• Öntéskor a forma egyik sarkából folyamatosan, kell felönteni egy tiszta keverőpálcán lassan lefolyatva  a műgyantát.

BUBORÉKOK ELTÁVOLÍTÁSA MEG NEM KÖTÖTT EPOXYBÓL:

 HŐLÉGFÚVÓ PISZTOLY
Nem csak a légbuborékok eltávolítására alkalmas a felületről; a felület viszkozitását is csökkenti és egy kicsit kisimítja. Legyen nagyon óvatos, amikor ezt a technikát használja, mert ha túl sok hőt kap egy helyen, buborékok jelenhetnek meg. Tartsa folyamatos mozgásban a hőlégfúvó pisztolyt. Ne használjon nyílt lángot fa mellett, megperzseli a fát.

DENATURÁLT SZESZ
Denaturált alkohol finom köd permetezése a felületre, csökkenti a felület viszkozitását és kisimítja azt, maguktól kipukkannak a buborékok. Ez a módszer kevés kockázattal jár, mivel a denaturált alkohol meglehetősen gyorsan elpárolog.

BUBORÉKOK ELTÁVOLÍTÁSA A KIKEMÉNYEDETT EPOXYRÓL

Nem olyan egyszerű eltávolítani a buborékokat, miután az epoxy megkötött. De a felület közelében lévő buborékokat fel lehet csiszolni, ha az epoxy teljesen megkötött. (Soha ne csiszoljon részlegesen megkötött epoxyt.) Felületen található nagyobb, vagy a felület alatt lévő buborékokat fúrással távolíthatja el. A buborékhoz méretének megfelelő fúrószárral tágítsa ki a buborék helyét. Portalanítsa a felületet, majd a megfelelő színnel töltse vissza a lyukakat, vegye figyelembe az epoxy zsugorodását.

PLUSZ EDZŐ HOZZÁADÁSA A KEVERÉK FELGYORSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN:

Az arányokat szigorúan be kell tartani. Nem megfelelő keverés vagy a pontatlan mérés miatt az A. rész molekulái és a B. rész molekulái között a kémiai reakció nem megfelelően történik meg. Nő az esélye, hogy az epoxy túl nagy hőt termel.

ELŐÍRTNÁL KEVESEBB EDZŐ:

Kevesebb edző esetén az epoxy nem tud megkötni, képlékeny, ragadós marad. Ragacsos felület vagy foltok is kialakulhatnak a már megkötött epoxy felületén.

IDEÁLIS KÖRNYEZETI HŐMÉRSÉKLET A MŰGYANTA ÖNTÉSÉRE:

20°C felett és 23°C alatti hőmérsékleten kell dolgozni, ezt a hőmérsékletet stabilan kell tartani a kikeményedés végéig. Kerülje az éjszakai hőmérséklet csökkentését. Bármely hidegnek való kitettség lelassítja az exoterm hatást és egyúttal a kikeményedési időt is.

NYÁRI MELEGBEN VALÓ ÖNTÉS:

A nyári meleg felerősíti az exoterm reakciót, ami a keverék  túlmelegedését okozhatja. A gyanta túlzott zsugorodásához, habosodásához vagy repedéséhez vezethet. Keressen egy hűvösebb helyet vagy használjon ventilátort vagy légkondicionálót. Ne feledje, hogy Ön felelős a környezetért, aminek a gyanta ki lesz téve!

HŐVEL VALÓ KIKEMÉNYEDÉSI FOLYAMAT GYORSÍTÁSA:

A sikeres projekt érdekében nem ajánlott az extra hő használata. De ha mégis gyorsítani akarja a kikeményedést, akkor az exoterm reakció lejártával emelheti a környezet hőmérsékletét.

ELHALVÁNYULTAK, ELTŰNTEK A FODROK:

A műgyanta színéért felelős fémporok természetüknél fogva nehezek. Ha az epoxy pigmentekkel telített, akkor a legtöbbje lesüllyed. Az epoxy színezéséhez valójában csak a bekevert gyanta  1% -ra van szükség. Mikor eléri a műgyanta a „méz” sűrűséget akkor már nem szállnak le a MICA pigmensek

A LEGJOBB PILLANAT A FODROKHOZ:

Egy kis felügyeletre lesz szükség. A legjobb időzítés, ha a műgyanta „méz” sűrűségű lesz. Ebben az esetben a létrehozott örvények, fodrok láthatók maradnak, és nem mosódnak össze.

ÖNTŐFORMÁNAK HASZNÁLHATÓ ALAPANYAGOK:

Öntőforma, laminált bútorlap, szilikon vagy gumiból lehet.  A projektjétől függ az öntőforma kiválasztása. Asztalok, lámpák, órák készítéséhez formaleválasztóval kezelt texturálatlan felületű laminált bútorlap ajánlott. Ékszerek, poháralátétek készítéséhez szilikon, gumi öntőforma ajánlott. A hatékony leválasztáshoz használjon szilikon formaleválasztó sprayt.

ÖNTŐFORMA LEBONTÁSA:

A formát a műgyanta kikeményedése után bonthatja le. Ha nem ment végbe a teljes térhálósodás akkor a projektje eldeformálódhat a forma leválasztása után. Türelmesen várja ki a kikeményedés végét!

• DECO esetében 20°C-on 7 nap

• ART esetében 20°C-on 3 nap

FORMALEVÁLASZTÓK:

A legelterjedtebb formaleválasztó a ragasztószalag. Közvetlenül bútorlapra kell ragasztani, így szalag sima oldalára önthet anélkül, hogy az epoxy a formába ragadna. Hátránya: Több időbe telik a felvitele, felragasztása. A szalag nyomokat, tökéletlenségeket hagy maga után, amely több utómunkával jár, hosszabb csiszolással és esetenként hibák feltöltésével jár.

Formaleválasztó szilikon sprayel gyorsabb, kényelmesebben elvégezheti a forma előkészítését. Öntés előtt 30 percel kell felfújnia a formába, az első réteg 15 perces pihentetése után felfújhatja a második réteget. A második réteg 15 percnyi száradása után készen is áll az öntésre a forma.

OKOK, HOGY AZ EPOXY NEM KEMÉNYEDIK MEG:

Epoxy használatakor néha előfordulhat, hogy a kikeményedés után ragacsos gyanta marad. A gyanta és az edző keverésekor kémiai reakció következik be. Ragadós gyanta, esetleg képlékeny gyanta esetében ez a reakció nem úgy történt, ahogy kellett volna. Ennek oka elsősorban az, hogy nem megfelelően mérte a két összetevőt, nem alaposan keverte össze vagy a környezeti hőmérséklet, páratartalom nem megfelelő. Szerencsére van néhány módszer a problémák megoldására.

RAGACSOS GYANTA:

Ekkor az epoxy keményedni kezd, de nem megy végig és marad egy tapadósnak érezhető felület. 

• Az első, és a leggyakoribb ok az, hogy nem pontosan mérte ki a gyantát és az edzőt. Szigorúan be kell tartania a keverési arányt!

• Rossz szobahőmérséklet: A gyanta teljes kikeményedésének legjobb hőmérséklete a 20°C és 23°C között van. Ha a helyiség hűvösebb, akkor befolyásolhatja a térhálósodási folyamatot.

• Nem keverte össze alaposan. Keverje össze legalább három percig, közbe kapargassa az edény oldalát és alját. Öntéskor ügyelve az edény alján és oldalán a rendesen be nem edzett epoxyra. 

Javítása:   Mielőtt újabb réteget húzna rá, érdemes megpróbálnia a projektjét melegebb helyre vinni (25°C). Hagyja ezt még 48 órán át pihenni és ha még mindig ragadós, akkor távolítsa el a ragacsos rész és egy újabb vékony réteggel javítsa ki. Ezúttal győződjön meg róla, hogy mindent helyesen mért és kevert.

 

Folyékony, képlékeny epoxy:

Ebben az esetben a gyanta sokkal kisebb edzőt tartalmaz, a kellő mennyiségű edző felét tartalmazza.

• Mindig súly szerint és ne térfogat szerint mérjen.

• Ismét pontatlan mérés: 100 rész gyantához – 30 rész edzőt kell mérni.

Javítása: Kaparja le egy spatula segítségével a meg nem kötött epoxyt. Figyeljen arra, hogy minél jobban takarítsa le. Majd öntse újra, de most figyelve a pontos mennyiségre.

KIKEMÉNYEDÉS UTÁNI HALVÁNY CSÍKOK:

A  helyiség magas páratartalma miatt keletkeznek a homályos csíkok. Öntéstől a kikeményedésig kevesebb mint 50-60% páratartalom kell legyen a teremben. Tároláskor is figyeljen, hogy a kupak jól vissza legyen zárva.

AZ EPOXY NEM MEGFELELŐEN KÖT MEG:

• Keverési arány: Ellenőrizze kétszer a megfelelő keverési arányt.  

• Teljes összekeveredés: Keveréskor feltétlenül kaparja a keverőedény oldalát és alját, hogy minden gyanta és edző teljesen összekeveredjen. Ennek elmulasztása lágy foltokat eredményezhet a bevonatban.

• Öntés: SOHA ne kaparja le a tartály oldalait vagy alját, hogy az utolsó cseppeket eltávolítsa az edényből, mert bármennyire alaposan is keverte össze mindig lesz egy keveretlen rész, amelyet ragadós foltot hagy a kikeményedett felületen.

• Hőmérséklet: Ha a hőmérséklet 20°C alá süllyed, akkor nem megy végbe a szükséges kémiai reakció. Emelje a környezeti hőmérsékletet ha nem akar kötni az epoxy.

Csiszolás:

A fényes, átlátszó epoxy elkészítéséhez a legkritikusabb pont a helyes csiszolás elvégzése. Karcmentes, tökéletes homogén felületre van szükség a polírozás elkezdéséhez. A csiszolópapírok szemcseméretei szorosan kell kövessék egymást (P120-P150-P180-P220-…) így gyorsan és hatékonyan tud dolgozni. Ha nagy léptékben használja csiszolópapírokat (P120-P180-P240-P320-…) akkor nő a munkaidő és a tökéletlen felület esélye.

Ha az  epoxy felülete durva pl. frissen vette ki a marógép alól akkor P120 granulációval kell kezdeni, de ha a zsugorodástól keletkezett peremet csiszolná le akkor elég P280-as csiszolópapír. Fokozatosan cserélje a csiszolópapírokat P3000 szemcseméretig. Ha csiszolópapírt vált akkor alaposan ellenőrizze, hogy eltávolította-e az előző szemcseméret nyomait, karcait. Portalanítsa a felületet és súrlófényben hideg, fehér fényű lámpával vizsgálja át az epoxy felületet.

*A felülettel közel párhuzamos megvilágítás általi fényhatás. A súrlófény kiemeli a felületi hibákat, egyenetlenségeket.

Felület tisztítása:

Portalanításhoz ne használjon vizet! Az Epoxy Lemosó a leghatékonyabb, mert nem húzza fel a fa szálait és hamar elillan a megtisztított felületről.

Száraz csiszolásnál hamar eltömődik a csiszolópapír ezért gyakran takarítsa a felületet. A súrlódáskor keletkező hőtől a finom epoxy por összeáll, megkeményedik. Az összetömörödött por rárakodik a csiszolópapírra ami sűrű körkörös karcokat okoz ezt „malacfaroknak” is nevezik. Ha ilyen „malacfarok” mintát lát azonnal álljon meg tisztítsa meg a csiszolópapírt egy erős kefével, vagy cseréljen csiszolópapírt.

Száraz vagy nedves csiszolás:

A vízzel való csiszolást akkor alkalmazza, ha magában csak az epoxyt csiszolja. Az epoxy nedves csiszolása sokkal hatékonyabb, mint a száraz csiszolás. Ennek pedig több oka is van. Először is, a csiszoló papír nedves csiszoláskor sokkal kevésbé tömődik el, ezért sokkal tovább használható. Nem keletkezik akkora hő mint a száraz csiszolásnál, így nem károsodhat az epoxy felülete. Pormentes, a nedves részecskék nem kerülnek a levegőbe.

Vannak azonban olyan esetek, amikor a száraz csiszolás alkalmasabb. Ez az eset akkor áll fent ha a gyantát fával vagy más nedvességre érzékeny anyagokkal kombinálja . A nedves csiszolás miatt a fa megduzzad és a puhább részeket kicsiszolja.

 

Polír:

Polírozás előtt a fát olajozza le! Így a polírpaszta nem tömíti el az olaj elől a fa rostjait és nem marad foltos a fa.

A polírozást két lépésben kell elvégezni.

1. Első lépésben a NANO2S pasztával és a NANO2S szivaccsal dolgozunk. Megszünteti a mattra csiszolt felületet, átlátszó lesz az epoxy.
2. Második lépésben a NANO3S pasztával és a NANO3S szivaccsal dolgozunk. Az átlátszó epoxy fényes, csillogó lesz.

 

Gépi polírozás:

Helyezzen a felületre és a szivacsra is kevés pasztát. Kikapcsolt állapotban lévő géppel terítse szét a pasztát a felületen, majd lassú fordulatszámmal indítsa el a gépet, folyamatosan növelje a fordulatszámot. Közepes erővel nyomja a felületre a szivacsot. Figyeljen arra, hogy mindig legyen paszta és ne tartsa sokáig egy ponton a polírozógépet, felmelegedik a felület. A megégett epoxy bemattul.

KÉZI KEVERÉS:

• Használjon megfelelő méretű edényt, hogy az epoxy csak a 3/4 részét töltse ki.

• Keverje össze a gyantát és az edzőt, az előírt keverési arányban.

• 3-4 percig keverje, miközben kaparja az edény oldalát és alját, nem elég addig keverni amíg a homályos csíkok eltűnek.

• Öntse át a második edénybe, majd keverje 1-2 percig, amíg teljesen össze nem keveredik.

• Hagyja állni pár percig, hogy a légbuborékok felszínre emelkedjenek.

GÉPI KEVERÉS:

A lapátos keverőt részesítjük előnyben, a kialakítás csökkenti a gyantába vert levegő mennyiségét. Fontos, hogy a fúrógép legalacsonyabb sebességén keverje. Keverés közben ne emelje ki a keverőfejet, tartsa az epoxy felszíne alatt. Ha levegő kerül a keverékbe akkor egy pár percre álljon meg, hogy a buborékokat ne verje kisebb buborékokra.

 EXOTERM REAKCIÓ:

Ha az gyantát és az edzőt összekeveri, új kémiai kötés kezd kialakulni, közben exoterm reakció megy végbe. Az energia hő formájában szabadul fel, amikor a keverék katalizál. Gyakran az „exoterm” kifejezést akkor használják, amikor az epoxy nagyon felforrósodik, buborékok keletkeznek és füstöl, de az exotermia nem csak rossz mellékhatás. Az exoterm az epoxy szerves része, és némi hőre vagy exotermiára van szükség ahhoz, hogy a keverék megszilárduljon és megfelelően kikeményedjen. Minél magasabb a felhasznált epoxy és a környezeti levegő hőmérséklete annál nagyobb az exotermikus reakció. 

TÚLMELEGEDETT EPOXY:

1. A réteg túl vastag

   Minden epoxy rendszer „biztonságos” öntési vastagsággal rendelkezik szobahőmérsékleten (20°C). Ha túllépi ezt a vastagságot, a hőátadás problémás lesz. Ha a kémiai reakció beindul, a termikus tömeg meghaladja a hőátadási sebességet, és túlzott hőt termelődik.

2. A környezeti levegő túl magas.

   Ajánlatos lehűteni a helyiséget, amelyben dolgozik, vagy várjon, amíg a levegő hőmérséklete lecsökken, mielőtt öntené az epoxyt.

3.  A forma anyaga nem adja át megfelelően a hőt

   Vegye figyelembe az Ön által használt öntőforma szigetelő képességét. Ha a forma megtartja a hőt, akkor hőátadási sebesség csökken így az epoxy hőmérséklete is emelkedik.

EXOTERM REAKCIÓ ENYHÍTÉSE:

Csak azt keverje össze, amire szüksége van
 Nagyobb mennyiségű epoxynak kis helyen sokkal erősebb az exoterm reakciója van, mint ugyan akkora mennyiségű epoxy szétterítve lenne. Amíg még nem szokta meg a gyanta működését addig inkább több kisebb részbe keverje

Vékony vagy vastag öntések
Sok tényezőt kell figyelembe venni nagy öntések esetén. Ha nagy térfogatú területet önt, jobb ha biztosra megy, mint sajnálkozzon. A DECO Öntőgyanta öntési vastagsága 100mm,de minden helyzet más. Ha a térfogat meghaladja az 5 litert, tanácsos vékonyabb réteget önteni, hogy a hő továbbadódhasson, és ne melegítse tovább az egész projektet. Ne feledje, hogy amikor epoxyt választ öntésre, minél rövidebb a gélidő, annál kevesebbet önthet egyszerre.

Hűtse le a munkaterületet:

Légáramlással könnyedén lehűtheti a projektét, használjon ventillátort. Por mentes helyen dolgozzon, hogy ventilátor ne fújon  szennyeződést az epoxyba.

A gyakorlat teszi a mestert:

Ha először dolgozik epoxyval, végezzen néhány kis próbaöntést, hogy érezze, hogy mi fog történni a különböző mennyiségeknél és vastagságnál. Ne feledje, hogy az egyes epoxy rendszerek eltérőek, és márkánként nagymértékben eltérnek.